A mesterséges intelligencia (MI) mindig is lenyűgöző téma volt, gyakran rejtélyekbe burkolva, spekulációktól hajtva és hollywoodi csillogással kiegészítve.

Míg a filmek az MI-t érzelmekkel és tudatossággal teli érző lényekként ábrázolják, felmerül a kérdés, hogy a mai MI tükrözi-e ezeket a reprezentációkat. Ideje feltárni az MI valóságát a jelenkori korszakban.

Az MI alapjainak megértése

Az MI megfejtéséhez alapvető megértés szükséges. A mesterséges intelligencia alapvetően olyan számítógépes rendszerek létrehozásáról szól, amelyek képesek olyan feladatok végrehajtására, amelyek hagyományosan emberi intelligenciát igényelnek. A beszédfelismeréstől a döntéshozatalig ezeknek a feladatoknak egy közös lényegük van: végrehajtanak ahelyett, hogy valóban megértenének vagy éreznének.

Példa:

Gondoljon okostelefonja hangasszisztensére, mint a Siri vagy a Google Assistant. Amikor az időjárásról kérdez, gyorsan lekéri az információt és válaszol. Ez a gyors lekérdezés és válaszadás intelligensnek tünteti fel.

Azonban nem “érti” az időjárást úgy, ahogy mi emberek; nem érzi a nap melegét vagy a szél hidegét. Ehelyett felismeri a hangparancsot, feldolgozza az adatokat, és a kért információt szolgáltatja a programozása és a rendelkezésére álló adatok alapján.

Ez az MI működés közben: a hangfelismerés és az adatfeldolgozás kombinációja, amely egy emberihez hasonló interakciót utánzó feladatot valósít meg.

Nem érző, de rendkívül hatékony

Hollywood olyan MI-ket sugallhat, amelyek mély érzelmekkel és bonyolult érzésekkel rendelkeznek, de a mai MI modellek, mint az OpenAI GPT-4 , szigorúan számításalapúak. Bonyolult matematikai modellekként működve hatalmas adathalmazokat dolgoznak fel hihetetlen sebességgel. “Döntéseik” inkább azonnali számítások, mintsem valódi érzelmi megnyilvánulások.

Sajnos az érzelmileg érző MI álma egyelőre elérhetetlen számunkra. A Wikipédiát idézve:

Artificial intelligence (AI) is the intelligence of machines or software, as opposed to the intelligence of human beings or animals. AI applications include advanced web search engines (e.g., Google Search), recommendation systems (used by YouTube, Amazon, and Netflix), understanding human speech (such as Siri and Alexa), self-driving cars (e.g., Waymo), generative or creative tools (ChatGPT and AI art), and competing at the highest level in strategic games (such as chess and Go).

Az ilyen definíciók szétpukkasztják annak a buborékját, hogy egy olyan társalgó MI társunk legyen, amely rezonál érzelmeinkkel és hitelesen tükrözi az emberi viselkedést.

Gépi tanulás: A modern MI alapja

A modern MI sokat köszönhet a gépi tanulásnak (ML). Az ML kiterjedt adatok elemzésével lehetővé teszi a gépek számára, hogy közvetlen programozás nélkül sajátítsák el bizonyos feladatok elvégzésének képességét.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez inkább a minták statisztikai felismeréséről szól, mint azok valódi megértéséről, ami bevallatlanul is csalódást okozhat a filmes MI rajongóinak.

Példa:

Képzelje el, hogy egy zenei streaming platformon böngészik, mint a Spotify. Idővel észreveheti, hogy a platform az Ön zenei ízlésével szorosan egyező dalokat vagy lejátszási listákat javasol. Ez nem varázslat; ez a gépi tanulás működés közben.

Minden alkalommal, amikor meghallgat egy dalt, átugorja, vagy hozzáadja a lejátszási listájához, a Spotify gyűjti ezeket az adatokat. Az ML algoritmusok aztán elemzik preferenciáit és mintákat azonosítanak. Ezek alapján a platform előre jelezheti és ajánlhatja, milyen más dalok vagy műfajok tetszhetnek Önnek.

Minél többet használja a platformot, annál jobban megérti zenei preferenciáit, mindezt a gépi tanulás (ML) erejének köszönhetően.

A szűk MI-től az AGI-ig: Hol tartunk?

Az MI-nek két széles kategóriája van: Szűk MI és Általános MI.

  • Szűk MI: Ez az, amivel jelenleg többnyire rendelkezünk. Ezek az MI-k egy adott feladatban jeleskednek, legyen szó nyelvfordításról vagy játékról. Nem rendelkeznek általános megértéssel vagy tudatossággal.
  • Általános MI (AGI): A hipotetikus jövőbeli MI, amely szinte minden kognitív feladatban felülmúlhatja az embert. Inkább hasonlít a filmekbeli MI-re, de még nem tartunk ott, és vitatható, hogy valaha is eljutunk-e oda.

A különbség szemléltetésére:

  • Szűk MI:

Gondoljon a sakkozó számítógépprogramra, a Deep Blue-ra, amely legyőzte Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot a 90-es évek végén. A Deep Blue kivételes volt a sakkozásban, még az egyik legjobb emberi játékost is legyőzte, de ennyi volt, amire képes volt.

Kérje meg, hogy készítsen egy csésze kávét vagy írjon egy verset, és teljesen elveszett lenne.

  • Általános MI (AGI):

Képzelje el a fiktív MI-t, Datát a “Star Trek: Az új nemzedék” sorozatból. Data hatalmas tudással rendelkezik számtalan témában, az irodalomtól és tudománytól a zenéig és az emberi viselkedésig.

Tud festeni, hangszereken játszani, filozófiai vitákat folytatni és alkalmazkodni új helyzetekhez. Ez a rugalmasság és alkalmazkodóképesség a különböző területeken képviseli az AGI gondolatát.

Miért a zavar?

Hollywood és a médiahype akaratlanul is felnagyított MI-képet teremtett. Amikor az MI-k történelmileg kizárólag emberek által végzett feladatokat vesznek át, csábítóvá válik az antropomorfizálás, ami félreértelmezésekhez vezet.

A rajzfilmekkel és filmekkel teli gyermekkori emlékek egy MI-vel teli jövőt festettek. De a valóság más történetet mesél. Technológiai prioritásaink félrecsúszottnak tűnnek, ahol a valódi innovációt gyakran a pénzügyi nyereség háttérbe szorítja.

Az MI jövője: Mire számíthatunk

Az MI monumentális előrelépései ellenére is számítási marad a lényege. Az érző gépek iránti vágy (vagy félelem) még mindig a fikcióban gyökerezik. Mindazonáltal az MI ígérete az iparágak forradalmasítására és az életszínvonal emelésére vitathatatlan.

Az MI valódi evolúciója az érző képesség felé véleményem szerint csak a kvantumszámítógépek megjelenésével láthatja meg a napvilágot. Egy figyelemre méltó fejlesztés, amely felgyorsíthatja az MI fejlődését, a kvantumszámítógépek megjelenése és finomítása.

A hagyományos számítógépek biteket használnak a legkisebb adategységként, amelyeket 0 vagy 1 jelöl. A kvantumszámítógépek ezzel szemben kvantumbiteket vagy qubiteket használnak, amelyek a szuperpozíciónak köszönhetően egyszerre lehetnek 0, 1 vagy mindkettő állapotban. Ez a tulajdonság exponenciálisan növeli számítási teljesítményüket.

Példa:

Képzelje el, hogy egy összetett labirintust próbál megoldani. Egy hagyományos számítógép egymás után tesztelné az egyes lehetséges útvonalakat a megoldás megtalálásához. Egy kvantumszámítógép ezzel szemben egyszerre több útvonalat is felfedezhet, drámaian csökkentve a megoldás megtalálásához szükséges időt. Az MI-re alkalmazva ez gyorsabb adatfeldolgozást, kifinomultabb algoritmusokat és áttöréseket jelenthet olyan területeken, amelyek jelenleg számításilag megfizethetetlenek.

Feltételezések szerint a kvantumszámítással az MI közelebb kerülhet a korábban elérhetetlennek tartott teljesítményekhez. Egyes szakértők még azt is sugallják, hogy az igazi MI csak akkor valósulhat meg, ha kihasználtuk a kvantumszámítás teljes potenciálját. Bár még a technológia korai szakaszában vagyunk, az MI-re gyakorolt hatásai mélyrehatóak és nagy várakozással kísértek.

Következtetés

A mai MI, önmagában is csoda, megváltoztatja társadalmunk szövetét. Bár messze van a filmekben ábrázolt érző lényektől, számítási képességét nem lehet alábecsülni. Miközben navigálunk a technológiai csoda korszakában, az MI megértése és körültekintő felhasználása elsődleges fontosságúvá válik.

Egy félretájékoztatással teli világban az MI gyakran a tévhitek áldozatává válik. Elengedhetetlen, hogy felismerjük az MI tényleges képességeit és elkerüljük a félreértelmezéseket. Ez a cikk célja, hogy megvilágítsa az MI valóságát, hatásait és jövőbeli pályáját.